Az ébredő természet Pádison



Pádison talán a legimpozánsabb évszak a tavasz, hiszen ekkor még nem olvad el a teljesen a hó, de már a nap fényesen süt, és a turistautak bizonyos része járhatóvá válik. A foltokban lévő hó már a járható részeken megkeményszik, így ha nem is könnyedén, de eltudunk rajta közlekedni.

Pádis tavaszi időszakában ne is álmodjunk arról, hogy végig tudunk menni a Szamos bazáron, vagy a Csodaváron, viszont a Glavoi-rétre már ki tudunk jönni, ahol napról napra láthatjuk a természet ébredését.

 

 

 

 

Galbena-szirt


Ha színes látnivalóra és kalandra vágyunk, akkor nincs más hátra, minthogy elinduljunk a sárga-kör jelzésen a Galbena-szirt felé. 

A Glavoi-rétre vezető szekérúton indulunk tovább, majd 100-200 méter után a jelzés mentén jobbra fordulunk, ahol egy kisebb emelkedővel kezdődik a túránk első szakasza.

 

 

A zöld erdő, és a még meglévő hó kontrasztja a madárcsicsergés mellett, különösen jó érzéseket kelt a kirándulóban.

 

 

 

Elérkezünk a sárga kör jelzés kereszteződéséhez, ahol a sok apró útbaigazító jelzés mellett, egy "ezer éves" tábla is tájékoztat minket, merre tovább.

 

 

Ide még párszor vissza fogunk jönni a nap során, hiszen az Eszkimó-jégbarlang, és a Bársza-katlan felé is innen vezet az út. Elindulunk a Galbena-szirt felé, amihez balra, a sárga-kör, benne sárga pont jelzésen megyünk tovább. Itt figyelni kell, hiszen ezt a jelzést könnyű összetéveszteni a sárga pont körülötte fehér kör jelzéssel, ami az Eszkimó jégbarlang felé, és Galbena kőköz felé vezet.

 

 

A Galbena-szirt felé az utunk még mindig emelkedik, de szerencsére csak mérsékelten.

 

 

Az útnak az utolsó negyedében kicsit kezes-lábas mászóssá válik az ösvény, de innen már látjuk, hogy ez közvetlenül a sziklaszirt peremére visz minket.

 

 

A felfelé vezető út egyre izgalmasabb, hiszen egyre jobban várjuk, hogy mit is fogunk innen látni. Méterről méterre emelkedik a pulzusunk.

 

 

Az izgalom helyét felérésünk után átváltja a csodálat, ahogy elénk vetül a táj részletes csoda-panorámája.

 

 

 

Aki már kicsit jobban ismeri e vidéket, és járt a Rozsda szakadékban, vagy a Galbena kőközben, annak térkép e táj, és mámorosan keresi az apró részleteket, amit az egykori túrák hagytak emlékül.

 

 

A Rozsda szakadék kiválóan látszik innen, a Galbena szoros vonulata pedig egész jól kivehető ebből a magasságból. Látni a híres Flóra-rétet, a messzeségben pedig a Nagy-Bihar csúcsot.

 

 

 

Akár egy óra is eltelik itt úgy, hogy feltűnne az idő múlása. A függőleges sziklán felkúszó szél eléggé hűvös, de mi mégsem fázunk.

 

 

 

 

Eszkimó-jégbarlang


Nehezen, de tovább indulunk, és folytatjuk a túránkat az Eszkimó jégbarlang felé, amihez először vissza kell mennünk a sárga-kör turistakereszteződéshez. Itt megint vigyázzunk, nehogy a másik jelzésen induljuk vissza, ami innen a Porcika zsomboly, és a Galbena kőköz felé vezet. A sárga-kör kereszteződésénél az Eszkimó jégbarlang (Focul Viu) felé indulunk el, ami innen csupán 20 percnyire van csak.

 

 

Az utunk egy picit ereszkedik, és a terep is viszonylag könnyű. Hamar elérkezünk a jégbarlanghoz, amelynek a szájához egyébként is veszélyes az araszolás lefelé, nemhogy ilyenkor, mikor még hó van.

 

 

 

Az Eszkimó-jégbarlang két teremből áll. Egy nagyból, és egy kisebből, ahová egy búvó nyíláson keresztül vezet út.

 

 

A barlangban két nagy jégtömb van, amelyek déli 12, és 1 óra között láthatóak a legjobban, amikor a felső nyíláson besüt a nap. A barlangba teljesen nem lehet bemenni, hiszen védett terület, ezt tartsuk is tiszteletben. A jégbarlang a vidék harmadik legnagyobbja, hiszen több, mint 25 000 m3 jeget tartalmaz.

 

  

A fentről beszűrődő fény különleges hangulatot ad a jégképződményeknek. Ha visszatekintunk, akkor pedig mintha csak egy varázslatot látnánk, ahogy a nap fénye megcsillan a havon. 

 

 

Itt meglehetősen hűvös van, de ennek ellenére is eltöltünk itt kb. fél órát.

 

 

Bársza-katlan


 

A Bársza-katlan felé szintén vissza kell mennünk a turistaút kereszteződéséhez, ahonnan indultunk. Visszaérve, már a sárga-vonal jelzés mellett vágunk neki az ösvénynek.

 

 

Ahogy egyre jobban lefelé tartunk, a hó is egyre nagyobb lesz, hiszen ezt a részt, a közrezárt nagy sziklatömegnek köszönhetően kevesebb napfény éri. Nem hiába, hiszen mégiscsak egy katlan felé tartunk.

 

 

A hó néhol eléri az 1 métert is, de a továbbadás még megoldható az olvadásnak köszönhetően. A katlant nem mondhatjuk sötétnek, bár igaz, hogy nem bővelkedik a napfény közvetlen sugaraiban, de kifejezetten világos van. Az utunkat a turistajelzéseken kívül az itt húzódó árok, és a sziklafalak oldala is tereli.

 

 

A sziklafal egyre magasabban húzódik mellettünk, aminek a tövében kisebb víznyelők vezetik le az olvadt hó vizét, ahol egyébként a Fekete-barlang is található.

 

 

Az utunkat később egy nagyobb hegy oldalában tudjuk csak tovább folytatni, ami mondhatni felvezet minket a katlan patakszintjéről.

 

 

A többszöri hóba esés, és fetrengés okozta kacagások mellett szép lassan fel is jutottunk. A jelzések elég ritkát, de még követhetőek.

 

 

Eljutunk a Fekete-tóhoz, ami a hó miatt alig látszik. Sötét színét a mélysége, és a benne lévő tűlevelek adják.

 

 

Ilyenkor télen nem is annyira impozáns a tónak a látványa, mint ahogy a Bársza-jégbarlangnak sem, ahová ezután érkezünk. A hó ugyanis gondosan betakar mindent, ami ráadásul még veszélyes is, és óvatosságra inti az embert.

 

 

 

A Bársza-jégbarlang után, jobbra fordulva tovább haladunk a sárga vonal jelzésen, ami néhány kilométer múlva egy tisztásra fog kivezetni minket.

 

 

 

Ez a tisztás nem más, mint a Bál-rét felett lévő rész, amely kiváló panorámát nyújt, és innen balra tekintve még a távolabb lévő Istenek havasa is látszik.

 

 

 

 

A Bál-rétet ilyen egészében látni pedig innen a legjobb, ami a krókuszok virágzásának köszönhetően most pompázik a legszebb színekben. Az előttünk lévő út pedig nem más, mint a Glavoi-rétre vezető szekérút, ahonnan reggel érkeztünk. 

 

 

Innen már csak 1,5 km van hátra, hogy visszaérjünk a Glavoi-rétre, befejezve ezzel a körtúránkat.



2019-05-13  -  Mészáros András





Cimkék:



Túra adatok:

Helység: Glavoi-rét - Galbena-szírt
Nehézség: 4
Magasság: 1217 m
Menetidő: 1 óra

Helység: Glavoi-rét - Eszkimó-jégarlang
Nehézség: 4
Magasság: 1190 m
Menetidő: 1,5 óra

Helység: Glavoi-rét - Bársza katlan - Bál-rét
Nehézség: 6
Magasság: 1200 m
Menetidő: 3 óra

      GPX térképfájl letöltése